Jegeso.hu: országos jégeső riasztás saját kockázatértékeléssel

Egy jégeső néhány perc alatt tesz kárt az autónkban, házunkban, növényeinkben ugyanakkor a jégesővel kapcsolatos hivatalos meteorológiai figyelmeztetések nagyobb területi egységekre szólnak, és a felhasználónak folyamatosan figyelnie kell őket. Aki aznap nem néz rá az időjárásra, nem tudja, hogy a lesz-e eső vagy akár jégeső veszély aznap a lakcímén. A megrendelő ezt a problémát szerette volna megoldani. 

Az elképzelés az volt, hogy a szolgáltatás ne várja el a felhasználótól, hogy bármit is megnyisson: feliratkozik egyszer, aztán csak akkor hall a rendszer felől, ha tényleg tennie kell valamit. Ehhez a webalkalmazás landing page-ét, admin felületét és kockázatértékelő algoritmusát és értesítési rendszerét készítettük el.

A felmérés során négy követelményt rögzítettünk, és a későbbi döntéseinket végig ezekhez mértük:

• Legyen személyes, ne megyére vagy területre szóljon, hanem arra az irányítószámra, amit a felhasználó megadott.
• Menjen ki az értesítés időben, az értesítésnek annyival kell megelőznie a jégesőt, hogy a felhasználó fedett helyre vigye az autót vagy le tudja takarni a szabadban lévő értékeket.
• Pontosan értesítsen, egy riasztórendszer akkor veszíti el az értékét, ha az emberek megszokják az értesítéseket. A felesleges riasztás nem csak egy hiba, hanem a hiba.
• Ne igényeljen appot, a célközönség nagy része nem fog alkalmazást telepíteni egy szezonális szolgáltatásért, ezért a kézbesítés Viberen és SMS-en történik.

Ezekhez jött egy technikai adottság: a jégeső nyári jelenség. A rendszer az év nagy részében csak megfigyel, egy-egy vihar alatt viszont néhány perc alatt kell több ezer emberhez eljutnia. Az architektúra úgy került kialakításra, hogy mind az átlagos megfigyelés, mind a nyári csúcsidőszak idején megbízhatóan tudjon üzemelni.

A projekt kiemelt fókusza nemcsak a felület volt, hanem az algoritmus is. Egy külső időjárási adatforrásból folyamatosan érkeznek jelzések a jégeső veszélyről és a villám aktivitásról, ezek viszont önmagukban nem válaszolják meg a lényegi kérdés, hogy egy adott irányítószám feliratkozóit értesíteni kell-e az adott pillanatban. Ezt a lépést kellett ellenőrizhetővé és hangolhatóvá tenni.

Erre készült a saját kockázatértékelő algoritmus. A beérkező jelzéseket együtt mérlegeli és súlyozza, majd ezek alapján dönti el, hogy szükség van-e riasztásra, és ha igen, sárga vagy vörös fokozatúra. Az algoritmus viselkedése paraméterezhető, így a megrendelő a szezon tapasztalatai alapján finomítani tud rajta anélkül, hogy a rendszerben fejlesztési feladatokat kellene elvégezni

A feladat komplexebb része a kalibrálás volt és az, hogy mikor ne küldjön értesítést a rendszer. Egy heves, villámokban gazdag zivatar akkor is sok jelzést termel, ha jég nem esik belőle, az algoritmus ezért nem kezeli egyenrangúan a bemeneti adatokat. Ezáltal az eredmény az, hogy a villámlásokkal teli, de jég nélküli vihar nem indít jégeső riasztást.

A területi számításhoz H3 cellarendszert vezettünk be. Ez hatszög alakú cellákra osztja a világ térképet, és az irányítószámok határait ilyen cellákkal fedtük le. Erre azért volt szükség, mert két különböző logikájú területi meghatározást kellett összeegyeztetni: egy folyamatosan mozgó viharzónát és egy fix, közigazgatási határokhoz kötött feliratkozói bázist.

Egy jégeső riasztó rendszer élesben ritkán és kiszámíthatatlanul indul el, tesztelni viszont folyamatosan kell. Ezért a fejlesztés részeként külön szimulációs modult építettünk, amely az időjárási adatok mellett a vihar mozgását is modellezi. Ezzel a teljes lánc végigkövethető és szimulálható: mely irányítószámok kerülnek veszélybe, milyen riasztási szint születik belőlük, és eljut-e az üzenet a címzettig.

A szolgáltatásnak 2026 nyár végén már több mint 61 000 feliratkozója van.

Technológiák és integrációk: PHP, Vue.js, H3 cellarendszer, külső időjárási adatforrás, Viber- és SMS-értesítések, Hetzner infrastruktúra terheléselosztással.