Mobil app fejlesztés: natív, hibrid vagy cross-platform a jó választás?

Naponta 4-5 órát töltünk a mobilunk képernyője előtt, a mobilon eltöltött időnk 90 százalékában appokat használunk, és az előrejelzések szerint a felhasználói szokásaink változása nem várható. Épp ellenkezőleg. A becslések szerint 2023-ban előreláthatóan 299 milliárd appot töltenek le világszerte, ami több mint 20%-kal haladja meg a 2020. évi letöltések számát. Ebben az éles versenyben kulcsfontosságú, hogy a vállalat a megfelelő technológiát válassza a mobil app fejlesztéshez. Natív, hibrid vagy cross-platform megoldással érdemes piacra lépni? Mik az egyes technológiák előnyei és hátrányai? Cikkünkben bemutatjuk az egyes technológiákat és tanácsokat adunk, mikor melyiket érdemes választani.

A mobil app fontossága aligha kérdőjelezhető már meg. A felhasználói szokások változása nyomán a versenyképesség csökkenését kockáztatja az a cég, amely nem használja ki ebben az online csatornában rejlő piaci lehetőségeket. A várakozások szerint 2023-ban közel 300 milliárd mobil appot töltenek le globálisan, amelyek több mint 935 milliárd dollár bevételt termelnek majd a fizetős alkalmazások és az appon belüli reklámok révén.

Ilyen éles verseny mellett a vállalatok arra kényszerülnek, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a minőségre, a pontosságra, a funkcionalitásra és egyéb paraméterekre, amelyek olyan felhasználói élményt nyújtanak a potenciális ügyfelek számára, hogy a szolgáltatásaikat válasszák a konkurenciával szemben.

A mobil alkalmazás fejlesztés egyik nagy kihívása a megfelelő programozási nyelv és keretrendszer kiválasztása még a szoftver tényleges megvalósítását megelőzően, hiszen ha nem a cég számára legideálisabb technológiában valósul meg a fejlesztés, az többletköltséget és plusz időt jelent.

A következőkben bemutatjuk az egyes technológiák (natív, hibrid, cross-platform) előnyeit és hátrányait, hogy könnyebben tudd eldönteni, melyik lehet a legmegfelelőbb számodra.

Natív mobil app fejlesztés

Mikor beszélünk natív technológiáról?

A natív alkalmazás fejlesztés kizárólag egy platformra készül, azaz vagy Androidra, vagy iOS-ra, ennek megfelelően csak abban képes működni. Ha a vállalat mindkét platformra szeretne appot fejleszteni, akkor külön kell azt megtennie Androidra és iOS-re, eltérő programnyelveken és kódbázissal.

Íme néhány példa a natív alkalmazást használók sorából: Google Maps, Twitter, Spotify, Pinterest.

Natív applikáció fejlesztése esetén mindig az adott mobil platformhoz hivatalosan kiadott programozási nyelvet, illetve keretrendszereket érdemes használni:

• Android esetében: Kotlin, Java
• iOS esetében: ObjectiveC, Swift

Előfordul olyan harmadik féltől származó nyílt forráskódú keretrendszer is, ami olyan fejlesztői bázissal bír, hogy gyakorlatilag natív hatást kelt: például RxSwift.

Natív applikációk előnye

• Jobb felhasználói élmény. Design UI/UX és funkció szempontból nem igényelnek semmilyen kompromisszumot, testreszabhatóságban és konfigurálhatóságban nincs megkötés. Korszerű, platformspecifikus UI/UX-alkalmazások készíthetőek.
• Több funkció. A natív alkalmazásfejlesztéssel a fejlesztők egyszerűbben hozzáférhetnek a hardver bizonyos részeihez, mint, például a platformfüggő órák - pl Apple Watch -, GPS, a közelségérzékelők, a kamera, a mikrofon stb.
• Jobb teljesítmény, gyorsabb működés. A kód és a mögöttes erőforrások közötti közvetlen kölcsönhatás nagy teljesítményt eredményez. Mivel a fejlesztés során az adott platform készítője által ajánlott API-kat és programozási nyelvet használják, gyors az appok sebessége.
• Fokozott skálázhatóság. Az erőforrás kezelés rugalmassága és a rendelkezésre álló eszközök sokasága miatt általában jobban skálázhatóak.
• Az alkalmazás biztonságosabb.

Natív applikációk hátrányai

• Költségesebbek. Ha az alkalmazást mind iOS-re, mind Androidra fejleszteni kell, akkor két különböző platformon dolgozó csapatot kell bevetni, a két platformra külön el kell készíteni az alkalmazást, tehát költségesebb a fejlesztés.
• Időigényesebbek. Az egyik platformra elvégzett munka nem duplikálható egy másik platformra. Bár a csapatok párhuzamosan dolgoznak, a UI/UX összehangolása érdekében végzett koordináció általában meghosszabbítja a fejlesztési ciklusokat.
• Nincs kód újrafelhasználhatóság. A csapatoknak egymástól függetlenül kell elvégezniük a kódolást, anélkül, hogy az egyik operációs rendszerből a másikba újra lehetne használni a kódot.
• Dupla support és karbantartás. A karbantartási költségek magasabbak lesznek. Az alkalmazás költségei nem érnek véget bármely alkalmazás kiadása után. Sok esetben a munka nagy részét a támogatási és karbantartási fázisban végzik. Az éves karbantartási kiadások átlagosan elérhetik az alkalmazás fejlesztési költségvetésének 20-50%-át.
• Lassabb hibajavítások. Ha a fejlesztőcsapat felfedez egy lényeges és sürgős hibát, ami mindkét platformot érinti, akkor a natív alkalmazás frissítése több időt vesz igénybe.

Mikor érdemes natív alkalmazás fejlesztés mellett dönteni?

Ha olyan mobil applikációt tervezel, aminek a funkciói főleg hardver alapokra épülnek, mint például a telefon kamerája, Bluetooth, GPS, szenzorok, illetve az appnak sok funkciója van, nagy teljesítményt és összetett megoldásokat igényel (például 3D-s játékok, animációk), vagy ha platformfüggő hardverre kell fejleszteni, mint Apple Watch, AppleTV, Android eszközök. 

Ugyancsak a natív mellett érdemes döntened, ha a lehető legjobb felhasználói alkalmazás élményt szeretnéd megvalósítani, fontos a fokozott adatvédelem, és a költségvetésedbe, illetve az idődbe belefér a fejlesztés. 

Hibrid mobil app fejlesztés

Mikor beszélünk hibrid technológiáról?

A hibrid alkalmazás fejlesztés, ahogy a neve is mutatja, a natív és webes technológia keveréke. Egy hibrid app készítésekor a fejlesztőknek az olyan nyelvekkel, mint a CSS, HTML és JavaScript írt kódot kell beágyazniuk egy natív alkalmazásba olyan pluginok segítségével, mint például az Ionic's Capacitor, Apache Cordova, amelyek lehetővé teszik a natív funkciók elérését.

A hibrid alkalmazás fejlesztéssel a kódot csak egyszer kell megírni, és ugyanaz a kód több platformon is felhasználható.

Íme néhány példa a hibrid alkalmazást használók sorából: Instagram, Evernote, Gmail, JustWatch, NHS, Airbus Helicopters.

A hibrid applikációk előnyei

• Gyors piacra jutási idő. A startupok számára ideális ez a technológia, hiszen biztosítja az alkalmazás gyors fejlesztését és piacra dobását viszonylag korai szakaszban.
• Könnyű karbantartás. Mivel a hibrid alkalmazások kizárólag webes technológián alapulnak, a hibrid alkalmazások karbantartása egyszerűbb, mint a bonyolult kódolású natív és cross-platform alkalmazásoké.
• Kedvezőbb költségek. A cégeknek nem szükséges beruházniuk, hogy az alkalmazásokat több platformra készítsék el: egyetlen verziót fejlesztenek, amit több platformon is felhasználnak.
• Kedvező UI/UX élmény. A hibrid alkalmazások integrálják a natív és a webes alkalmazások előnyeit, miközben ideális felhasználói élményt nyújtanak az Android és iOS platformokon.

A hibrid applikációk hátrányai

• Nincs offline támogatás. A hibrid alkalmazások nem nyújtanak offline támogatást, mint a natív alkalmazások. A felhasználóknak internetkapcsolatra van szükség ahhoz, hogy hozzáférjenek az alkalmazás funkcióihoz.
• Operációs rendszerbeli következetlenségek. Mivel a hibrid alkalmazások egyetlen kódot telepítenek, előfordulhat, hogy egyes funkciók nem működnek tökéletesen más rendszereken, például egyes Android-specifikus funkciók nem feltétlenül működnek iOS-eszközökön.

Mikor érdemes hibrid alkalmazás fejlesztés mellett dönteni?

Ha rövid időn belül, kisebb büdzsé mellett szeretnél piacra vinni egy MVP alkalmazást különböző platformokon (iOS, Android), szélesebb közönséget célzol meg, amely az alkalmazást webes és mobileszközökön is használja. Szeretnéd kihasználni a mobilkészülék natív funkcióit, mint például a GPS-t, a kamerát.

Cross-platform applikáció fejlesztés

Mikor beszélünk cross-platform technológiáról?

A lényegi különbség az, hogy hibrid fejlesztés esetében a weben már megszokott programozási nyelveket és keretrendszereket használva gyakorlatilag egy böngészőként fut az eszközökön, míg cross-platform applikáció esetében egy böngészőnél sokkal több funkciót elérő környezet kerül kialakításra, amiben az alkalmazások futnak. Ezáltal robusztusabb, könnyebben újrahasznosítható kódbázis építhetünk fel cross-platform technológiák segítségével.

Egyetlen kódbázisból "egy fejlesztéssel" több platformra is elkészíthetjük tehát az alkalmazásunkat, amit kifejez a cross-platform esetében használt mondás: “Írjuk meg egyszer, és használjuk fel többször”.

A cross-platform egyfajta köztes megoldás a natív és a hibrid alkalmazások között, a hozzájuk alkalmazott keretrendszerek (Flutter, React Native, Xamarin) manapság rendkívüli népszerűségnek örvendenek.

A cross-platform applikációk előnyei

• Költséghatékonyabbak. Ahelyett, hogy két fejlesztői csapat dolgozna a projekten, elegendő csak egy.
• Egyetlen kódbázis. A közös kódbázis miatt nem szükséges többször fejleszteni ugyanazon funkciókat különböző eszközökre, ez kb. 30%-40%-os megtakarítást eredményez.
• Kisebb hibalehetőség. Az egy kód fejlesztése egyúttal azt is jelenti, hogy kevesebb a hibalehetőség.
• Kevesebb fejlesztési idő. Csak egyetlen fejlesztési ciklusra van szükség az alkalmazás létrehozásához, amely több platformon is fut.
• A kezdetektől nagyobb felhasználói bázis. Már induláskor több platformon is jelen lehet lenni, ezáltal több vásárlóhoz, felhasználóhoz eljutni.
• Egységes kinézet minden platformon. Könnyedén létrehozható a felhasználók számára egyforma UX és UI. A tervezéstől kezdve közös megoldásban lehet gondolkozni, és kevés helyen kell a platform eltéréseit figyelembe venni (ujjlenyomat olvasó vs. arcfelismerés, GPS beállítások, egyéb engedélykérések, stb.).
• Optimalizált support. Mivel a cross-platform alkalmazás fejlesztés egyetlen kódbázissal jön létre, gördülékennyé válik a javítások és frissítések telepítése. A javítások mind a két platformra vonatkoznak.
• Rugalmasság UI szempontból. Lehetőség van iOS és Android specifikus elemek elkészítésére is, illetve költséghatékonyság miatt a designer nagyobb szabadságot kaphat.

A cross-platform applikációk hátrányai

• Alacsonyabb sebesség és teljesítmény. A natív alkalmazások valamivel jobban és gyorsabban teljesíthetnek. Ennek oka, hogy a keresztplatformos alkalmazásokhoz egy további absztrakciós rétegre és rendelési folyamatra van szükség. CPU- és GPU-intenzív alkalmazások esetében a teljesítménykülönbség tovább fokozódhat.
• Korlátozott funkcionalitás. A keretrendszerek használata még mindig korlátozott lehetőségeket biztosít a natív fejlesztéshez képest. A fejlesztőknek nehézséget okozhat az olyan okostelefon-funkciók, mint a mikrofon, a kamera és a geolokalizáció elérése.
• Korlátozott UX. A cross-platform technológiákból léteznek kiemelkedő teljesítményű rendszerek, melyek a natív appokat megközelítő felhasználói élményt nyújtanak, de kevésbé jól használható keretrendszerek is vannak. Mivel nem “natív” elemeket használ, hanem a saját motorjában megvalósítottakat, ez azt jelenti, hogy nem fogja egy cross-platform applikáció 1:1-ben visszaadni a natív élményt. A natív appokban megszokott gyorsaságot, navigációkat, animációkat, görgetési reszponzivitást nem képes visszaadni egy cross-platform technológiával megírt alkalmazás.
• A projekt bonyolulttá válhat. Ha a két platformon eltérő működésre van szükség, és a kódban túl sok eltérés lesz, akkor egy idő után a komplexitás megnövekedése miatt a fejlesztés költségei megnőhetnek, így a többplatformos fejlesztés költségeit elérő, de kompromisszumos fejlesztés születik.
• Később érkeznek meg az iOS, Android platformok frissítései. Amikor a két platform frissítést ad ki vagy új funkciókat vezet be az operációs rendszereihez, a cross-platform alkalmazásoknak némi időbe vagy többletmunkába telik, hogy támogassa a ezeket. Előfordul, hogy pár hetet várni kell egy iOS, vagy Android frissítésre (pl. iOS dark mode támogatása).
• Platformok egyedi megoldásainak figyelmen kívül hagyása. Nehezebb az egyes operációs rendszerek egyedi irányvonalaihoz alkalmazkodni, a fejlesztői eszközök kevesebb segítséget nyújtanak ehhez.
• Bizonyos funkciók fejlesztésére nem alkalmas. Az üzleti és B2C alkalmazások legnagyobb része lefedhető egy ilyen megoldással, de bizonyos funkciókra nem ez a legjobb megoldás: pl. kiterjesztett, vagy virtuális valóság, játékok (CPU- és GPU-intenzívek, pl: nehéz animációkkal vagy összetett logikával).

Kik használnak cross-platform megoldásokat?

A ma elérhető legnépszerűbb technológiák a Facebooknál kifejlesztett React Native és a Google szárnyai alatt született Flutter.

• A React Native a Facebook által támogatott, nyílt forráskódú és felhasználású projekt. A Facebook mellett azonban már számos más területen működő vállalat és startup is használja a mobil applikációjához: Instagram, Skype, Tesla, Uber, Bloomberg, Airbnb.
• Az Ionic hibrid keretrendszer szintén kedvelt választás a cross-platform eljárást preferálók körében. Néhány applikáció, amit Ionic segítségével készítettek: Pacifica, MarketWatch, Sworkit, Nationwide.
• A Flutter keretrendszer a Google cross-platform megoldása, a React Native-hez hasonlóan natív komponensekre fordul, a natív appokkal megegyező teljesítményt biztosít. A Flutter egy viszonylag fiatal technológia, az alfa verzió 2017 májusában, a stabil kiadás pedig 2018 decemberében jelent meg. Ezt használja: About You, New York Times, Google, BMW, eBay, Tencent.

Mikor érdemes cross-platform alkalmazás fejlesztés mellett dönteni?

Ha a céged korlátozott büdzsével, idővel és erőforrásokkal rendelkezik, nem engedheted meg magadnak a natív alkalmazás fejlesztésének költségeit, de az iOS és az Android alkalmazások felhasználóit egyaránt meg szeretnéd célozni.