Milyen a jó szoftver design? III. rész

A ux és ui design témájában rengeteg módszertani cikk és esettanulmány elérhető, azonban kevés olyan cikkel találkoztunk, ami a fejlesztési projekt sikerét a design szempontjából közelíti meg.

Milyen tehát a jó design szoftveres szemmel? Olvassátok el 10+1 gyakorlati jótanácsot és hüvelykujj szabályt összeszedő cikksorozatunk harmadik részét.

A backoffice felületekre is koncentrál

A jó design nemcsak az ügyféloldalra koncentrál, hanem kitér a backoffice területekre is. Rengetegszer tapasztaljuk, hogy ezek a részek egész egyszerűen kimaradnak a designból. Sok esetben a megrendelői oldalnak is kevésbé izgalmas ez a rész, ezért kevesebb figyelmet kap, szinte mindegy milyen lesz, a back office majd megtanulja. Ez a hozzáállás azonban elfelejti azt, hogy az adminisztrátorok a rendszer kulcsfelhasználói. Gondoljunk bele, ha a termékünk egy drága humán erőforrás munkáját teszi kényelmessé, elég sok költséget is megtakaríthat.

• Ha a szoftver könnyebben és gyorsabban használható, akkor kevesebb munkaerő szükséges.
• A jó termék segít a munkavállalók megtartásában, akiket az is motivál, ha hatékony és hasznos munkát végezhetnek.
• Egy könnyen megtanulható rendszer használatához kevesebb képzés kell, a szervezet így kevésbé lesz érzékeny a fluktuációra.

Jól látható, hogy egy rendszerben a jól kialakított backoffice rendkívül előnyös, mégis rengeteg esetben kimarad. Ez sok esetben nem a designerek hibája: ha ez nem prioritás, nem rendelkezik büdzsével, akkor a dolog a „jól van az úgy” zsebbe kerül, amely frusztrált munkatársakat és jövőbeni óriási és méregdrága redesign projektet hoz.

• Dedikáljatok időt és büdzsét a backoffice felületek megtervezésére!
• Ugyanazzal a módszertannal, a végfelhasználók bevonásával tervezzétek meg a rendszert, mint a végfelhasználók felületeit!

Strukturált

A jó design logikusan felépített, kifejezően annotált, könnyű megtalálni benne a funkciókat és folyamatokat. A kódolás szempontjából lényeges dolgok – méretek, színek, breakpointok – jól dokumentáltak, egyszóval nem szükséges a designert kérdezgetni, hogy mi merre van. Egy jó designer tudja, mit szoktak kérdezni a fejlesztők, ezért eleve úgy építi fel a designt, hogy ezekre azonnal válaszokat kapjanak.

• Legyen elvárás egy öndokumentáló struktúra! Ha erre jó ránézni és egyértelmű, hogy mi hol van, akkor jól dolgoztatok!
• Legyen dedikált dokumentációs rész a styleguide-ban, ahol a méretek, színek, számok, betűtípusok stb. szerepelnek!
• Ha túl sok a kérdés, félreértés, akkor valami nem jó.

Szép és modern

A jó design szép, jó ránézni, megfelel az aktuálisan jellemző design trendeknek. Nem azért, mert szolgai módon követni akarja azokat, de minden időszaknak van egy jellemző, akkor modernnek számító vizuális nyelve: ez nyilván más volt 2008-ban, 2015-ben és más 2022-ben. Ha az általunk piacra dobott szoftver ettől nagyon eltér, a felhasználók úgy fogják érezni, hogy valami nem oké. Példaként vegyük a SourceGuardian oldalát, amely a PHP programnyelvhez készült forráskód-titkosító megoldás, tehát egy fejlesztőeszköz. 2023-ban így néz ki:

Ma ezt nem érezzük naprakésznek és ügyfélként elgondolkozunk azon, hogy ez a termék kompatibilis-e a jelenlegi verziókkal, működik-e a cég, amely ezt fejlesztette. Ha ezt összehasonlítjuk a Blackfire vagy a ConfigCat oldalával akik szintén fejlesztőeszközöket gyártanak, ugyanezek a dilemmák nem merülnek fel bennünk, egyszerűen érezzük, hogy ők itt és most foglalkoznak a weboldalukkal, bizalommal vásárolhatunk tőlük.

Az igazán jó design úgy tud egyedit nyújtani, hogy mégis illeszkedik az aktuális trendekhez. Nem tagadjuk, talán ehhez a ponthoz a legnehezebb tippeket adni, mert ez már az erősen szubjektív kategória

• Válasszatok olyan designer csapatot, akik megfelelő referenciákkal rendelkeznek!
• Ha a designra ránézve úgy gondoljátok, hogy illeszkedik abba a vizuális összképbe, amit a weben és a mobilunkon tapasztalunk, akkor az jó, ha még szépnek és különlegesnek is látjátok, akkor nagyszerű!

+1. Szakértő módon mutatják be

A fentiek igazolják, hogy a design készítés során számtalan olyan szempont megjelenik, amely a külső szemlélők, a steakholderek számára nem triviális és nem azonnal értelmezhető. Emiatt biztosak lehettek abban, hogy az átadott design néhány eleme mögött a döntéshozók nem fogják látni a miérteket. Emiatt elengedhetetlen, hogy a steakholderek először szakértői támogatással találkozzanak a designnal.

Nem érdemes csak átküldeni nekik, hogy mondják el a visszajelzéseiket. Egy rövid demo, illetve a kulcsfontosságú elemek szóbeli magyarázata nagyon sokat segít abban, hogy a kulcsszereplők értsék a design mögött rejlő miérteket. Ez egyben lehetőséget teremt arra is, hogy a designt úgy mutassátok be, hogy a felhasználók érezzék az elemek valódi méretét és egymáshoz való viszonyát.

Biztosan ti is találkoztatok már azzal a helyzettel, amikor a kész szoftver elkészülte után derült ki, hogy a döntéshozói oldal nem gondolta, hogy egy-egy elem nagyon széles vagy magas lesz, esetleg görgetni kell majd a böngészőben egy-egy fontos információ eléréséhez. Designerként és megrendelőként is érdeketek, hogy pontosan átadjátok és értsétek, hogy mi szerepel a designon. A jó designhoz az üzleti oldallal való értő interakció nemcsak a bemutatásnál, hanem az igényfelmérésnél is nagyon fontos. A design ugyanis funkciókat tesz fel a különböző képernyőkre, és ezek kitalálásához kell az a workshopos közeg, amelyben a designer csapat együttműködik a többiekkel.

• A designerek legyenek jelen az igényfelmérésnél, vagy ha a közeg olyan, akkor service design szolgáltatás keretein belül akár facilitálják is azt!
• A főbb design mérföldköveket a stakeholderek jelenlétében, prezivel adjátok-vegyétek át, ahol van lehetőség kérdezz-felelekre!