Az e-kereskedelemre is hatnak a július 1-től változó uniós áfaszabályok

Az Európai Unió 2021. július elesjétől néhány módosítást hajt végre ÁFA-szabályaiban, amelyek az e-kereskedelmet is befolyásolják. Az egyik fontos változás a 22 eurós import áfamentességének megszüntetése, ami minden olyan vásárlót érint, aki az EU-n kívülről is szokott online rendelni. A vámmentesség határa továbbra is 150 euró marad.

2021. július 1-jétől a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országból (azaz EU-n kívülről) érkező küldemények áfamentessége megszűnik. Ettől az időponttól az áfafizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységesen kötelező lesz, a vámmentesség azonban megmarad (kivéve az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, a dohányt és dohánytermékeket, melyek továbbra sem vámmentesek).

Az EU-tagállamokból származó árukat értékesítő EU-s vállalatokat nem érinti a 22 eurós alsó értékküszöb eltávolítása.

Így lehet áfát fizetni 2021. július elseje után

1. IOSS (Import One Stop Shop)

• Az  IOSS megoldás csak 150 euró alatti, és csak B2C értékesítés esetén alkalmazható.
• A vevő az áfát a vételárral együtt fizeti az online felületen – például online piactér, platform, portál –, így az árut az Európai Unión kívülről behozó magánszemélyeknek már nem kell áfát fizetniük a behozatalkor.
• Az IOSS megoldáshoz az eladóknak egy különleges áfa-azonosítószámmal kell rendelkezniük. Ezt az áfa-azonosítószámot az import vámkezeléskor a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru nyilatkozaton kell bejelenteni, amit a vámhatóság ellenőriz. 

2. SA: Special Arrangement (különös szabályozás)

• Ez a megoldás csak B2C esetén, 150 euró értékig alkalmazható. A szabályozás feltétele, hogy a vámeljárás ugyanabban a tagállamban legyen, ahol a küldemény címzettje is.
• Az úgynevezett különös szabályozással a nagy csomagküldő szolgáltatók (például DHL, Fedex, UPC, TNT), a posták, gyorsposták egyszerűsítve fizethetik meg az áfát, amennyiben nem használják az IOSS-t.
• Ez esetben az áfát a küldemény címzettje fizeti meg, de azt a küldemény vámeljárását kezdeményező szolgáltató – azaz az a közvetítő, aki a csomagot behozza az országba – szedi be a címzettől, és fizeti be a vámhatóságnak. 

3. Általános eset (IOSS és a különös szabályozás alkalmazása nélküli esetek)

• Ez az eljárás B2C, B2B és C2C esetén is működik.
• Az import áfát az illetékes vámhatóság (NAV) általában a vámmal együtt szabja ki és szedi be. A megbízható importőröknek és közvetett képviselőknek lehetőségük van arra, hogy az import áfát önadózással fizessék meg.

Forrás: NAV