A célozható közösség

Elsőként korcsoportokra bontva megnézhetjük, hogy az adott korosztálynak hány százaléka használja az internetet. Ennél a kutatási eredménynél a csoport már internetet használt tagjairól van szó. A kimutatás egyértelmű eredménye, hogy mindegyik csoportban növekedett az internetezők aránya, 2005 -höz képest. A növekedésnek a nagysága leginkább a 16-34 évesek között figyelhető meg. Itt könnyebben terjed az internet, az új generáció számítógép tudása, és a gyors adaptációs készség miatt. A 45 évesnél idősebbek, számítógépes ismereteinek hiánya, és az alacsony szükségességi érzet, megnehezíti az internet terjedését e csoportoknál, azért a lassú növekedés állandónak mondható. Nagy vonalakban, a 16-34 évesek és tulajdonképpen a 34-44 évesek az internetes társadalom mozgatórugója, igaz a 45 év feletti internethasználók aránya, a technikai háttér elsajátítása után és megismerve az internet előnyeit könnyen megbarátkoznak a használatával, így bizonyos hatásokra ugrásszerűen megnőhet. Internethasználók aránya korcsoporton belül (KSH,2006).

Az eloszlást igazolják a részletesebb társadalmi-demográfiai csoportokra bontás. Az iskolai végzettség, a munka jellege és társadalmi megoszlások szerint nagyobb eltérések figyelhetők meg. A valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezők között igen magas a userek száma, viszont a növekedés inkább ott jelentős, ahol eddig alacsony volt az internethasználó. Kisebb-nagyobb növekedés azért mindegyik csoportnál van a 2005-ös évhez képest. A szellemi munkát végzők kontra fizikai munkát végzők közötti használati eltérés majd 50%, ami rámutat arra, hogy a fizikai munkát végzők, mivel nem munkájuk része az internethasználata, önállóan sajátítják el a kellő tudást, amivel a legtöbben a nyugdíjasok is próbálkoznak. Konklúzióként levonható,hogy a nyugdíjasok és munkanélküliek mondhatók inaktívnak internethasználat szempontjából, a diákok, fiatalok, vállalkozók, alkalmazottak telítődése állandó növekedést mutat, a hosszú távú telítődést, a generációváltás hozza meg.

A környezet

Az internethasználat közben körülvett környezet hatással van az internetfogyasztására is. Mikor valaki úgy dönt, szeretné használni, a rajta töltött idő és a hajlandóság nagyban eltérhet az egyes helyek, környezeti elemek között. A kimutatásból egyértelműen kiderült, hogy a legtöbben otthonról neteznek, és a leghosszabb időt is itt töltik el a hálón a userek. A 2005-ös adatokhoz viszonyítva visszaesett a munkahelyi internetezések száma, ez betudható annak, hogy az internet mint szórakoztatás és öncélú felhasználás nem megengedett a munkahelyeken. Tehát a személyes internethasználatunk az otthon színtere lett, ahol zavarmentesen, nagyobb időt szánunk a szörfözésre. Az egyéb helyszínek, mint például az internetkávézók és internetelérést biztosító közterületek visszaesése nem számottevő, de az egyre olcsóbb internetszolgáltatás terjedése előbb, utóbb háttérbe szorítja. A magyarországi internethasználók csatlakozási pontjainak aránya (KSH,2006).

Használat vs e-ker

Ma még az internetet leginkább információ szerzés céljából használják a legtöbben és  kommunikálásra, gondoljunk itt a microsoft msn szolgáltatására vagy az internetes telefonálásra, mint például a skype vagy az email küldésre. Üzletileg már maga az információ közlés szempontjából sem rossz ötlet kitenni weblapunkat az hálóra, mert az elősegíti  offline értékesítést, de az igazi többletet az elektronikus kereskedelem hozza meg, hiszen direkt módon növeli a bevételeinket. E céllal internetezők tábora igen kicsi idehaz, az internetezők mindössze 10%-a vásárolt már valamilyen terméket a neten. A legtöbb internetes vásárló azonban igen is elégedett volt az elektronikusan beszerzett áruval, és elmondható hogy rövid időn belül újra vásárolt. 2006 első negyedévében, a teljes 16–74 éves korú lakosságnak 5%-a vásárolt terméket vagy szolgáltatást a világhálón. A legnagyobb sikere itthon az utazások, szállások foglalása volt, a kutatás szerint, amit az internetes vásárlók közel 40%-a már rendelt az interneten. Ezt követi a filmek ,zenék (24,6%), az oktatási anyagok, könyvek, magazinok (24,5%) és az élelmiszerek, élet rendelés (23,3%). Az elektronikus kereskedelem iránya mindenképpen a fejlődés, és sok érv szól mellette mind a fogyasztó, mind a terméket/szolgáltatást kínáló aspektusából. Igaz az amerikai össz kereskedelem 17%-os (eMarketer,2006) elektronikus úton történő arányától, Európa még jócskán le van maradva. Magyarországon az eurostat 2007-es felmérése szerint a vállalkozások éves bevételeinek átlagosan 2,4%-a folyt be elektronikus úton történő kereskedelemből és európai 25re nézve is csak 4,3%. Ennek oka hazánkban a vásárlóerő hiányának, az alacsony bizalmi szintnek, és a vásárlói szokásoknak tudható be.  Azonban az új innovatív modellek, és a kreatív megvalósítás meglepően sikeressé tehetnek minket az e-piacon.

Források: Központi Statisztikai Hivatal (A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT)eszközellátottsága és az egyéni használat jellemzői, 2006; www.emarketer.com;  http://epp.eurostat.ec.europa.eu .