Akadályok 

Az internet gyors terjedésének kezdetben voltak akadályai, mint a technológia fejletlensége és a drága szolgáltatási költség, ami miatt a penetráció lassú volt. Ebben a formában, az információ nyújtáson kívül nem sok mindenre lehetett használni üzleti szempontból. Az oldalletöltés lassú volt, a képek és nagyobb fájlok használatát nem tették lehetővé. Magyarországon a helyzetet ekkoriban leginkább úgy lehetett leírni, hogy szép és jó hogy van, drága, nincs rá szükségem. Nagyobb tömegeket nem is vonzott az új technológia, kisebb csoportokban lett inkább népszerű. A változást a széles sávú internet elterjedése hozta meg, mind külföldön, mind hazánkban egyaránt. A gyorsabb sebesség használhatóbbá tette az internetet, nem kellett percekig várni egy oldal betöltésére, a nagyobb adatok küldése, fogadása nem volt többé akadály. Ugyanakkor hogy tömeges szinten is elérhető és megfizethető legyen a széles sávú kapcsolat, terjednie kellett a szolgáltatásnak. Mára ott tartunk, hogy aki internetet szeretne, településtől függetlenül, többféle módon csatlakozhat a világhálóhoz.

Kritikus tömeg

Ha internetet akarunk használni, szükségünk van egy eszközre is a használatához. Ebből kiindulva megnézhetjük, hogy az internet hány ember számára lehet elérhető. A KSH adatai szerint a valamilyen számítógéppel rendelkező háztartások aránya 2006-ban elérte a 49,6%-ot. Ez annyit jelent, hogy a magyarországi lakosság durván fele tudna internetezni otthonából, ha az összes  háztartásbeli számítógép rá lenne kötve a világhálóra  (A munkahelyi interneteléréstől eltekintünk). Ehhez hozzá kell tenni, hogy 2005-ben csupán 42%-os volt ennek aránya, tehát bizonyos növekedésre számítani lehet, a következő években is. Viszont a lehető legnagyobb változást nem is itt , hanem az internetet használók körében figyelhetjük meg. Az  ITU kutatásai szerint 2000-ben a magyarországi internetezők száma 715ezerre volt tehető, ez csupán a népesség 7%-a volt. 2000 és 2007 között az internetet használók száma 395%-kal nőtt, azaz megnégyszereződött ez a szám. Így a tavaly augusztusi I.T.U felmérések szerint 2007-ben a lakosságra vetítve 34,9%-uk használta rendszeresen az internetet. Az is igaz hogy ez a szám nem egyezik meg az előfizetéssel rendelkezők számával, viszont a KSH adatokkal összevetve hasonló az eredmény. A KSH 2006-os felmérése szerint a háztartások 32,3%-a rendelkezik internet előfizetéssel, ebből 68,2% széles sávú kapcsolat. Számottevő változás van a háztartások széles sávú internet használatában is. A 2005-ös 11%-os előfizetői számhoz képest 2006-ban 22%-ra tehető ez a kapcsolat típus, az össz háztartásokra vetítve. Ennek tudatában, nyugodtan állíthatjuk, itt egyfajta trend figyelhető meg. Maga az internet elterjedése Magyarországon nagyobb fokozatba kapcsolt, az internetelérést értékesítő szolgáltatók versenye, állami szervezetek támogatása, sőt az Európai Unió meghatározott irányelvei is ennek erősítésére törekszik.

Penetráció 

Prognózis 

Idehaza a még szélesebb körű internethasználat és az internet hozzáféréssel rendelkezők telítődése várhatóan lassabb lesz, mint ahogy a gazdaságilag fejlettebb országokban történt, de a változás akkor is szemmel látható. A telítődési görbéből kiolvasható, hogy a 30%-os telítődés elérése után a növekedés tempója felgyorsul.  A 2005-ben elért 23% után,  rohamos tempóban nőtt az internet használók száma Magyarországon. Prognosztizálható a 2010-re 50-55%-os , 2012-re 60-65%-os internetet rendszeresen használók aránya, mindössze négy éven belül. Ez alapozható a más országokban végbement változásokra, mint az angol vagy a német modell. A hasonlóság az S-alakú fejlődési modellben figyelhető meg. A 2002-es évben 35% körül voltak az angolok és németek , ahol most mi állunk. Ott, akkor indult meg az internet széleskörű elterjedése, és csak 4 évbe telt mire megduplázódott a userek száma. Tehát a más országokban megfigyelt penetráció és a statisztikai adatokat összevetve, arra következtethetünk, hogy a változás Magyarországon elkezdődött. Rövid időn belül, még több ember fogja rendszeresen használni az internetet, ami  elhozza az internetes szokások megváltozását és az itthoni virtuális piactér kibővülését.  Források: Központi Statisztikai Hivatal - A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT) eszközellátottsága és az egyéni használat jellemzői, 2006;  http://www.internetworldstats.com - Internet Usage Stats and Market Report.