A kezdetek – statikus weboldalak

Az internetkorszak kezdetén a weboldalak szinte mindig statikus dokumentumot jelentettek, amelyet egyszer elkészítettek, feltettek egy webszerverre és azt webböngészővel lehetett megnézni. A weboldalakat egy szabványos formátumban, html leíró nyelven készültek, ezt a webböngészők képesek értelmezni és megjeleníteni. A lényeg azóta sem változott, igaz mostanában már xhtml és css segítségével készülnek a webes dokumentumok. Ezen technológiák lényege, hogy az elkészült dokumentumok XML kompatibilisek legyenek, valamint az oldal megjelenése és tartalma elkülönüljön egymástól.

Statikus weboldalak korlátai

A modern webes dokumentumok konkrét tartalmi részei sokban hasonlítanak pl. egy MsOffice Word dokumentumra: alapvetően címsorokat, paragrafusokat, táblázatokat, képeket tartalmaznak és linkeket más oldalakra. Ezek a tartalmi egységek dobozokba (division) kerülnek, amelyeket az oldalon jól elrendezni a webdesigner feladata. A dokumentum törzse köré metaadatok kerülnek, amelyek további információkat adnak az egész oldalról pl. a keresőrobotoknak valamint a megjelenést szabályozzák.

Webes dokumentumot készíteni tehát nem túl nehéz, de szakértelmet és időt igényel. Ezzel el is érkeztünk a statikus weboldalak korlátaihoz: a tartalom megváltoztatása és új oldalak hozzáadása nehézkes, idő és ráfordításigényes. A statikus weboldalak ráadásul alapvetően alkalmatlanok bármilyen interaktív kommunikációra, hiszen leginkább egy online elérhető szórólapra hasonlít. Ez pedig komoly hiányosság, hiszen az online kommunikáció és marketing legfontosabb előnye, hogy tartalmas, interaktív kapcsolatot lehet kialakítani az oldal látogatójával.

Dinamikus weboldalak

Dinamikus weboldalnak alapvetően azokat a weboldalakat nevezzük, amelyek valamilyen értelemben az aktuális látogatás pillanatában és az aktuális látogatásra érvényes információk alapján generálódik. Két eszközcsoport áll rendelkezésre az ilyen működés programozására: a szerver- és kliensoldali eszközök.

Az előbbi esetén az aktuális látogatás információi alapján a webkiszolgálón fut le egy program, ami valamilyen logika szerint generálja a kimenetet, a másodiknál a böngészőprogramot magát bírjuk rá valamilyen viselkedésre pl. az aktuális idő kiírására, vagy más megjelenésre különböző böngészők alatt. A modern weboldalak általában mindkét technikát használják, mégis amikor dinamikus weboldalakról beszélünk, elsősorban a szerveroldalon futó programokra gondolunk, amelyek aktuális adatbázis és fájltartalom alapján generálják a tartalmat.

A web alapja: a http protokoll

Mielőtt továbbmennénk, a legutóbbi gondolat megértéséhez pár szót kell ejtenünk a http-ről. A http az interneten folyó webes kommunikációt működtető protokoll. Nagyon elnagyoltan és informálisan, amikor beírjunk a böngészőnkbe egy címet, akkor egy http kérést küldünk az oldalt tároló szervernek, hogy szeretnénk az címen található lapot megnézni. A webszerver ezt a kérést értelmezi, majd egy http válaszüzenetben visszaadja a kért dokumentumot. Ha ez nem létezik, akkor hibaüzenetet kapunk, természetesen ezt is http üzenet formájában. Ezt a válaszüzenetet a böngészőnk feldolgozza és megjeleníti nekünk.

Fontos tudni, hogy a http protokoll titkosítatlan, a hálózat lehallgatásával hozzá lehet férni a http kérésekben küldött adatokra, pl. felhasználói jelszavakra, stb. Ha szeretne többet megtudni a webes biztonsági kockázatok kezeléséről, olvassa el részletesebb cikkünket is! >>

Dinamikus, adatbázis alapú oldalak

Visszatérve tehát a szerveroldalon programozott dinamikus oldalakhoz, ezek működésének alapja, hogy egy http kérés eredményeképp a webszerver nem egy dokumentumot ad vissza, ami permanensen létezik a szerverünkön, hanem:

1. a kért helyen lévő programot lefuttatja a szerver, ennek során a program:
   • hozzáfér adatbázis tartalomhoz, konfigurációs fájlokhoz
   • azonosítja a felhasználói munkamenetet
   • elér űrlapon küldött adatokat
2. ennek a programnak az eredményét, ami általában (x)Html formátumú küldi vissza a böngészőnek, mintha csak statikus oldalról lenne szó.

Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden az oldalunkra mutató összes kérés teljesen mást kap eredményként. Egy weboldal kezdőlapja többnyire ugyanúgy néz ki minden új látogatónak, de ha adatbázisban átírjuk a főoldal szövegét, akkor onnantól kezdve minden látogatónak az új változat fog megjelenni.

Felmerül, hogy milyen előnyökhöz jutottunk azzal, hogy adatbázisból generáljuk az oldalunkat? Nos önmagában semmit, hiszen így legalább olyan nehéz karbantartani az oldalt, mintha Html-t szerkesztenénk, csak itt adatbázis utasításokat kell lefuttatunk az adatbázis szerveren, ehhez ismernünk kell az alkalmazás szerkezetét és az adatbázis utasításokat. Semmit nem nyertünk volna tehát...?

Tartalomkezelő rendszerek

Természetesen a helyzet nem ez, a dinamikus weboldalakhoz jár adminisztrátori felület is, amivel űrlapokon keresztül tudjuk szerkeszteni az oldalunkhoz tartozó adatbázis tartalmat, fájlokat, képeket feltölteni, stb. Ugyanígy űrlapok segítségével tudnak belépni a felhasználók rendszerünkbe. Az ilyen rendszereket, amelyekkel a weboldalt alkotó tartalmakat létrehozni, szerkeszteni és törölni tudjuk, tartalomkezelő rendszereknek (CMS – Content Management System) nevezzük.

Ezek a rendszerek a tartalmak szerkesztésén kívül rengeteg dolgot tudhatnak, levelet küldenek, ki-be léptetik a felhasználókat, fájlok és tartalmak elérését korlátozhatják, online  fizetési lehetőséget biztosíthatnak, blogokat, hozzászólásokat kezelhetnek, piackutatást végezhetnek, kapcsolati hálót építhetnek...

Ezt a cikket is a honlapunk tartalomkezelő rendszerébe integrált szövegszerkesztővel írom: a címmel és bevezetővel már végeztem, ha befejezem a szövegtörzset, megnyomom a „mentés” gombot, és ez a cikk megjelenik a Tudástár menüpont Webes Technológiákról Üzletembereknek rovatban. Az egész nem bonyolultabb, mintha egy MS Word dokumentumba írnék egy új alfejezetet a Webes Technológiákról Üzletembereknek fejezetbe.

Online kommunikációs rendszerek

A technológiai környezet tehát adott. Ezek után egy megalapozott internetes stratégia alapján fejlesztett, integrált és használt tartalomkezelő rendszer online kommunikációs rendszerré válik: releváns tartalmat szolgáltat az új látogatóknak. Adatbázist épít a látogatókból, az új termékekről és aktuális ajánlatokról hírlevelet küld, támogatja az értékesítők munkáját. Szolgáltatásokat nyújt a cég vásárlóinak: ügyfélszolgálat, technikai támogatás, stb. A cég munkatársainak online hozzáférést nyújt belső információkhoz, dokumentumokhoz, eseményekhez, üzenetekhez, utasításokhoz. Ezeket a tartalmakat szigorú jogosultsági rendszer szerint érik el és szerkeszthetik a munkatársak...

Konklúzió

Ha egy vállalkozás stratégiájában hangsúlyos szerepet kap a webes jelenlét, akkor szinte biztosan egy dinamikus, sokrétű szolgáltatást nyújtó online rendszerre van szüksége. Ha a webes jelenlét arra korlátozódik, hogy kell lennie, egy mindenhonnan elérhető információs anyag a cégről és tevékenységéről, akkor megfelelhet egy statikus vagy egy nagyon egyszerű dinamikus oldal is.

A dinamikus oldalak hátránya a statikus oldalakhoz képest, hogy egyrészt drágább elkészíteni, hiszen komoly programozói munkára van szükség egy jó rendszerhez, valamint mivel a dinamikus oldalak egy adatbázis alapú program futásának eredményeként állnak elő, ezért komolyabb infrastruktúrát igényelnek. A látogatószám növekedésével pedig olyan kihívásoknak is meg kell megfelelni, amivel a statikus oldalaknak nem, elég ha pl. az iwiw 2005/2006-os fejlesztései környékén történő szolgáltatás kimaradásokra gondolunk. Olvassa el a nagy látogatottságú webhelyek kihívásairól szóló cikkünket is! >>